Több mint kétmillió embert nem ér el a politika Magyarországon - Politikusok, politikai elemzők és közvélemény-kutatók részvételével zajlott a Policy Solutions és a Friedrich Ebert Alapítvány közös konferenciája kedd délelőtt a magyarországi "nemszavazókról".

A politikai elemző intézetnek a rendezvényen bemutatott tanulmánya szerint több mint kétmillió olyan választó él hazánkban, akihez nem ér el a politika, akik rendszeresen "és nem csak pillanatnyi kiábrándultság vagy egyéb okok miatt" nem vesznek részt a választásokon. A konferencia megnyitójában Jan Niklas Engels, a Friedrich Ebert Alapítvány budapesti irodájának vezetője kiemelte: mind Németországban, mind Magyarországon a "nemszavazók pártja" lenne a legnagyobb politikai erő a parlamentben, természetesen annak figyelembevételével, hogy az emberek különböző okokból nem járulnak az urnákhoz a választáson.

Boros Tamás, a Policy Solutions igazgatója az elemző intézet tanulmányát bemutató nyitó előadásában arról beszélt, hogy a politikától való elfordulás "oda-vissza működő" folyamat: amint a politikusok észlelik, hogy bizonyos választó csoportok nem fejezik ki a véleményüket a szavazások során, a politikájukat is egyre kevésbé címzik nekik. Így történhet meg például, hogy a nagyobb parlamenti pártok sokkal erősebben koncentrálnak a nyugdíjasok, mint a fiatalok megnyerésére. Érdekesség azonban, hogy a kutatás fő megállapításai szerint az erős ideológiai elköteleződés, a demokráciába vetett hit és az erős családi-baráti vagy társkapcsolatok befolyásolják a legjobban a választási részvételt. Kevésbé jellemző ugyanakkor a településszerkezet, a vagyoni-jövedelmi helyzet vagy az etnikum befolyása a választói aktivitásra.

A téma bemutatását követően dr. Dietmar Molthangen, a Friedrich Ebert Alapítvány németországi munkatársa beszélt a német tapasztalatokról, ahol a szavazástól való távolmaradást főként az aktuális politikai választékból való kiábrándulás befolyásolja, majd Závecz Tibor (Ipsos), Sugatagi Gábor (GfK) és Bernát Anikó (Tárki) beszéltek a bizonytalan és távol maradó szavazók, illetve a politika kapcsolatáról. A politikusok előtt Magyar Kornélia (Magyar Progresszív Intézet), Mráz Ágoston Sámuel (Nézőpont Intézet) és Juhász Attila (Political Capital) vitatták meg a kutatási adatokat.

A konferencia záró szekciójaként Molnár Zsolt és Karácsony Gergely, az MSZP, illetve a PM országgyűlési képviselői és kampányfőnökei ültek egy asztalhoz. Karácsony Gergely a szavazók politikától való elfordulásáért elsősorban a Fidesz Arthur J. Finkelstein által irányított "gyűlöletkampányát" okolta, míg a Jobbikot "trendi ruhába bújt farkasként" jellemezte. Karácsony szerint pártja január 10-én nyilvánosságra hozott programjából is ki fog derülni, hogy különleges figyelmet fordítanak a fiatalokra, hogy megnyerjék őket a politikai részvétel céljára. A képviselő úgy fogalmazott: hiba, hogy az elmúlt időszakban a baloldali összefogás eszközből céllá változott, hiszen az elsődleges cél az Orbán-kormányzással szemben álló alternatíva bemutatása.

Molnár Zsolt szerint a Fidesz tudatosan az alacsony részvételre játszik, hiszen 50-55 százalékos részvétel esetén csak az elkötelezett jobboldali szavazótábort mozgósítva a Fidesz valóban megnyerné a választásokat. Amennyiben azonban egy, "az Orbán-kormányról szóló népszavazással" a részvételt 65-75% közé sikerül feltornászni, a Fidesznek nem lenne esélye nyerni, hiszen a jobboldal elérte a szavazói "felső limitet". Az MSZP kampányfőnöke szerint a részvétel növelése fontos értékmérője a demokrácia minőségének is, amit jobboldali médiatúlsúlyban úgy lehet elérni, hogy elsősorban az emberek közti személyes kommunikációra helyezik a hangsúlyt. A két politikus egyetértett abban, hogy a baloldal számára a magas részvételi arány lehetőség a választás megnyerésére.

A konferencián bemutatott tanulmány innen tölthető le.