Miért támogatnak a választók olyan jelölteket, akik szembemennek a demokratikus normákkal? Elég ellenálló a magyar demokrácia ahhoz, hogy kivédje az autokrácia kiépítésére irányuló törekvéseket? Mik a magyarországi demokrácia gyengeségei és erősségei? Ezen tanulmányunkkal ezekre és más hasonló kérdésekre kerestük a választ, hogy jobban megértsük, hogyan erodálódik a demokrácia, és hogyan erősíthető az ellenálló képessége. Munkánk során nem csupán a felméréseknél megszokott direkt kérdésekre támaszkodtunk, hanem egy jelöltválasztási tesztet is végeztünk. Ennek keretében a felmérés résztvevőit olyan választások elé állítottuk, amelyek nagyban hasonlítanak a valós választási helyzetekhez. Ez lehetővé tette annak vizsgálatát, hogy egyes választók milyen körülmények között és milyen politikai előnyökért cserébe hajlandók eltűrni a demokratikus elvek megsértését.

"Identitás, párthűség, polarizáció - Hogyan úszhatják meg a demokratikus úton megválasztott politikusok a demokrácia leépítését Magyarországon?" letölthető innen. 

Főbb következtetések: 

- A magyarok fontosnak tartják a demokráciát, de elégedetlenek annak állapotával. A demokráciapártiak minden párt szavazótáborában többségben vannak. Mégis jelentős különbségek figyelhetők meg: a kormánypárti szavazók 60%-a és az ellenzéki szavazók közel 90%-a tartja fontosnak, hogy demokráciában éljen.Ami a demokrácia minőségét illeti, a kormánypárti és az ellenzéki szavazók mintha párhuzamos valóságban élnének. Míg az ellenzéki szavazók jelentős többsége elégedetlen a magyar demokrácia állapotával, és az ország kormányzását nem tartja demokratikusnak, addig a Fidesz-szavazók többsége ezzel ellentétes véleményen van.

- Összehasonlítva más európai országokkal, ahol ezt a mutatót mérték, a demokratikus kompetencia szintje Magyarországon a legalacsonyabb, a válaszadók 72%-ának van fogalma a demokratikus alapelvekről.

- A magyar demokrácia jövőbeli fejlődése szempontjából különösen fontos, hogy fejlesszük a fiatalok tudását a demokrácia és a demokratikus intézmények szerepéről és működéséről. Nemcsak arról van szó, hogy a fiatalabb korosztályok az idősebbekhez képest kevésbé tartják fontosnak, hogy demokráciában éljenek, hanem a legfiatalabb korosztály tagjainál a legalacsonyabb a demokratikus kompetencia szintje.

- Nemzetközi összehasonlításban a magyar választók kevésbé büntetik a politikusokat a demokratikus normák megsértéséért. Magyarországon az átlagos szavazatvesztés, amit egy politikus a demokratikus elvek megsértéséért elkönyvelhet -4,8%, ami a legalacsonyabb érték a kutatásunkban vizsgált országok közül.

- Az összehasonlító kutatásunkban vizsgált politikai pártok közül a Fidesz szavazói a legelnézőbbek az antidemokratikus magatartással szemben. 

- A nők, az idősebb, a magasabb iskolai végzettségű és a budapesti szavazók jobban büntetik az antidemokratikus jelölteket. Ami a konkrét normasértéseket illeti, a választók a választási szabályok megsértését büntetik a leginkább, ezt követi az újságírók elleni fellépés és az igazságszolgáltatás függetlenségének megsértése.

- Magyarországon a párthovatartozás még inkább felülírja az antidemokratikus politikusi magatartást, mint más országokban. 

- A politikusokkal való azonosuláskor a közpolitikai álláspontok nagyobb súllyal esnek latba, mint a demokratikus normasértések. 

- Magyarországon nemzetközi összehasonlításban erős a polarizáció közpolitikai kérdésekben, ami hozzájárul a demokratikus normák sérelmének tolerálásához. 

Szerzők: Elena Avramovska, Bíró-Nagy András, Ludwig List, Johanna Lutz, Milan Svolik, Szászi Áron 

"Identitás, párthűség, polarizáció - Hogyan úszhatják meg a demokratikus úton megválasztott politikusok a demokrácia leépítését Magyarországon?" letölthető innen.