Az európai szocialisták megszerezhetik a szavazatok relatív többségét, és 20 év után először megelőzhetik a konzervatív néppártot a 2014-es európai parlamenti választásokon – áll a Policy Solutions 28 európai uniós országra kiterjedő kutatásában. A politikai elemző intézet az európai uniós országok legfrissebb közvélemény-kutatási adatainak elemzése alapján azt is megállapította, hogy 2014-ben a szélsőbaloldal és a szélsőjobboldal egyaránt erősödni fog az Európai Parlamentben, míg a konzervatívok és a liberálisok lehetnek a következő évi választások legnagyobb vesztesei.

A 28 európai uniós tagállam országos közvélemény-kutatási adatainak összesítésével előrejelzést lehet készíteni arra vonatkozóan, hogy amennyiben most vasárnap lennének európai parlamenti választások, mely pártcsaládok hogyan szerepelnének. A Policy Solutions elemzése szerint fej-fej melletti küzdelem várható, és e pillanatban mindössze néhány mandátummal ugyan, de az Európai Szocialisták nyernék meg a következő európai parlamenti választásokat. A baloldal 230 mandátumot szerezne, mely az összes képviselői hely 30,6 százaléka. Ennek a pártcsaládnak a tagja a Magyar Szocialista Párt is. A jelenlegi állás szerint a konzervatív Európai Néppárt 226 mandátumot nyerne el 2014-ben, amivel a második legnagyobb frakciót alakíthatná Strasbourgban. A Néppárt – melynek magyar tagja a Fidesz-KDNP - 1999 óta mindig a legnagyobb európai parlamenti frakciót adja, így húsz év óta először van arra reális esély, hogy európai szinten vereséget szenvedjen. Az elmúlt évek vesztesei lesznek a liberális eszme követői is: várhatóan a mandátumok mindössze 7,9 százalékát szerzik meg, mely 59 képviselői helyet ér.

Az elhúzódó gazdasági válság egyértelmű hatása a szélsőségek erősödése. A szélsőbaloldali és egyes zöld pártokat tömörítő Egységes Európai Baloldal 7,9 százalékra erősödhet, és 59 képviselői helyet szerezhet. Ugyanakkor, az európai zöldek évtizedek óta töretlen erősödése megállni látszik. A zöld pártcsalád a mandátumok 5,6 százalékát szerezné meg, és 42 képviselővel lehetnének jelen így az Európai Parlamentben. Amennyiben a Lehet Más a Politika bejut az Európai Parlamentbe, akkor képviselője ebben a frakcióban foglalna helyet. A sok esetben egy irányba szavazó európai szocialisták, szélsőbalosok és zöldek így összesen 44 százalékot szerezhetnek, azaz a baloldalnak a kétségtelen előretörés ellenére várhatóan jövőre sem lesz meg az abszolút többsége az Európai Parlamentben

A baloldal mellett az euroszkeptikus erők lesznek a 2014-es választások egyértelmű nyertesei. Az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciója, melynek gerincét a brit Konzervatívok és a lengyel Jog és Igazságosság párt adja, 50 képviselővel képviselheti a jobboldali euroszkeptikus választókat. Az EU-ellenes Nigel Farage brit képviselő által hírhedtté vált Szabadság és Demokrácia Uniója 17 képviselőt gyűjthet össze, mely azonban nem lesz elég a frakcióalapításhoz. Kivéve, ha begyűjti azokat a pártcsaládokhoz nem kötődő euroszkeptikus, sok esetben szélsőjobboldali képviselőket, akiknek a száma közel hetven lesz az új Európai Parlamentben. A kutatásból az egyértelműen látható, hogy összességében akár minden hetedik EP-képviselő az Európai Unió gyengítésében érdekelt, euroszkeptikus jobboldali politikus lesz.

Noha az Európai Parlament összetételének meghatározásában továbbra is a nagy tagállamok – Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország – választási eredményei lesznek döntőek, több kisebb ország is nagy jelentőséggel bírhat a végeredmény kialakításában. Így az ország méreteihez képest jelentős számú jobboldali „kontingenst” küldhet az Európai Parlamentbe Magyarország, Lengyelország, vagy éppen Luxemburg. Ráadásul Franciaországban és Németországban is konzervatív győzelem várható az Európai Parlamenti választásokon. Ezzel szemben a baloldalt erősíti majd jelentős mértékben számos kelet-európai tagállam, így Csehország, Litvánia, Szlovákia és Románia, valamint Nagy-Britannia is. Az euroszkeptikus szélsőjobboldal Ausztriában, Franciaországban, Magyarországon, Nagy-Britanniában, Finnországban, Görögországban és Hollandiában egyaránt igen erős támogatást fog szerezni. Jól látható, hogy az ilyen típusú pártok nem csak a gazdaságilag legrosszabb helyzetű országokban jelentek meg, és nem is regionálisan koncentrálódnak, hanem szinte egész Európában erősödőben vannak. Ugyanakkor, a liberálisok fellegvára marad továbbra is Észak-Európa, így Írország, Dánia és Hollandia, a szélsőbaloldalé pedig Görögország, Csehország és Lettország. A zöldek pedig Belgiumban fognak várhatóan igen jól szerepelni a választásokon.

Mivel a Lisszaboni Szerződés értelmében az Európai Bizottság elnöke párthovatartozásának reflektálnia kell az európai parlamenti választások eredményére, ezért baloldali parlamenti többség esetén 2014 őszétől az Európai Unió „kormányát” is baloldali politikus vezetheti. Mindez – figyelembe véve – a francia elnök baloldali értékrendjét, a várható munkáspárti győzelmet Nagy-Britanniában, és egy esetleges nagykoalíciót Németországban, az elmúlt évtizedtől eltérő gazdaság- és társadalompolitikai irányba tolhatja a teljes európai kontinenst.

A teljes elemzés letölthető itt.