A baloldali pártoknál továbbra is a demokráciavédelem, a szélsőjobbnál viszont az EU-ellenesség áll a kommunikáció középpontjában – írja a Policy Solutions legfrissebb belpolitikai háttérelemzésében. A politikai elemző intézet az MSZP, a Jobbik az LMP és a Demokratikus Koalíció sajtóközleményein keresztül vizsgálta az ellenzék idei politikai napirendjét.

A Magyar Szocialista Párt közleményei közül minden ötödik, a Lehet Más a Politika kommunikációjának 15 százaléka, a DK állásfoglalásainak pedig 16 százaléka foglalkozott a magyar demokrácia kérdésével, így a téma listavezető volt idén mind a három baloldali pártnál. A Jobbik mindössze két közleményében érintette a kérdést, míg az Európai Unió és más nemzetközi szervetek kritikájával, külpolitikával foglalkozott állásfoglalásainak 21 százalékában. A gazdaság helyzete azonban mind a négy ellenzéki párt kommunikációjában prioritást élvezett, az összes ellenzéki sajtóközlemény 14 százaléka ezt a témát ölelte fel. Jól látható módon, a gazdaságpolitika területén érezte mind a négy párt leginkább, hogy fogást tud találni a kormány munkáján. Az a tény, hogy minden tizedik ellenzéki sajtóközlemény a pártügyeket taglalja, jól mutatja, hogy az ellenzéki pártok továbbra is jelentős mértékben vannak saját magukkal elfoglalva a kommunikációjuk során.

A pártok közül egyedül az MSZP tett sikeres kísérletet arra, hogy bizonyos témákat (például Schmitt Pál plágiumbotrányát vagy Zsiga Marcell képviselő 47 ezer forintos megélhetéssel kapcsolatban tett kijelentéseit) aktívan a sajtó napirendjén tartson. Emellett az MSZP messze a legaktívabb párt a kommunikáció a sajtóközlemények terén: az MSZP a vizsgált két hónap alatt több közleményt adott ki (175 alkalommal), mint a második LMP (105 közlemény) és a harmadik Jobbik (66 közlemény) együttvéve.

Az LMP szintén törekedett arra, hogy a fontosabb politikai ügyeket ne hagyja kommentár nélkül, ugyanakkor a zöld párt kommunikációjában az „Új ellenállás” kezdeti lendületét követően egyre nagyobb teret kaptak az LMP belügyei (az összes közlemény 15 százaléka erről szólt), márpedig egyetlen pártnak sem tesz jót, ha választói azt látják, hogy főként belügyeivel van elfoglalva. A Lehet Más a Politikára jellemző azonban, hogy a többi ellenzéki pártnál nagyobb arányban foglalkozott szakpolitikai – főleg szociális és oktatáspolitikai – témákkal. Meglepő azonban, hogy az ökopárt az elmúlt két hónapban csak egyetlen esetben adott ki közleményt környezetvédelemmel kapcsolatban.

A Jobbik az év elején újból előtérbe helyezte EU-ellenes retorikáját, mely retorikához megfelelő kommunikációs környezetet teremtett Magyarország és az Európai Unió intézményei között fennálló konfliktusos viszony. A sajtóközlemények témái közül azonban szinte hiányzott a közbiztonság (egyetlen közlemény), amely a Jobbik erősen rendpárti karaktere miatt meglepő. Ugyanennyire keveset beszélt a szélsőjobboldali párt a szegénységről és a szociális ügyekről is.

A Demokratikus Koalíció vetélytársaihoz képes rendkívül alacsony számú állásfoglalásából (66 darab két hónap alatt) pedig a legtöbb a demokrácia és a jogállamiság témájával foglalkozott az idei évben, és közleményeikben gyakrabban került elő az oktatáspolitika (a kommunikáció 12 százaléka), mint például a szociális helyzet Magyarországon. Mindezek alapján a Demokratikus Koalíció a liberális karakterjegyeit erősíti a kommunikációja révén.

A teljes elemzés letölthető itt.