Andor László uniós biztos és Mellár Tamás, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára szerint igen ambíciózus célkitűzés, hogy tíz év alatt egymillió új munkahely jöjjön létre Magyarországon. Erről a két közgazdász az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és a Policy Solutions elemző intézet által szervezett „Európa jövője” című vitaestsorozat első állomásán beszélt, amelyet csütörtökön rendeztek meg „Hogyan jönnek létre új munkahelyek?” címmel.

Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és a Policy Solutions közös csütörtöki rendezvényén hozta nyilvánosságra az Intézet saját legfrissebb közvélemény-kutatását, amely szerint a magyarok mindössze 19 százaléka számít arra, hogy 2012-ben csökken hazánkban a munkanélküliség. A relatív többség (46 százalék) a helyzet további romlására számít, a válaszadók 35 százaléka pedig nem vár változást a munkaerő-piaci helyzetben. Magyarországon a lakosság 44%-a gondolja úgy, hogy az Európai Unió támogató szerepet tud betölteni a munkahelyteremtésben, míg a megkérdezettek 52 százaléka szerint uniós tagságunk nem segít ebben, s ez a csatlakozáshoz képest illúzióvesztést is jelez.

Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős biztosa felhívta a figyelmet arra, hogy a közvélemény percepciója nem feltétlenül tükrözi a valós helyzetet. Rámutatott arra, hogy az Európai Unió forrásainak jobb felhasználása komoly lehetőséget, kitörési pontot jelenthet Magyarország számára a munkahelyteremtés terén. A biztos szerint Magyarországon az elmúlt másfél évben történtek olyan lépések – például a társasági adó csökkentése, de akár ide tartozhat a forint gyengülése is –, amelyek növelhetik a munkahelyek számát, ugyanakkor ezt ellensúlyozzák olyan kormányzati intézkedések, mint az új adónemek kivetése vagy a devizahiteles-probléma. Andor László kiemelte, hogy a magyar kormány gazdasági és munkahelyteremtési céljai a legambiciózusabbak Európában, egyelőre nyitott kérdés azonban, hogy ezek 2020-ig valóban megvalósíthatóak-e.

Andor László szerint a foglalkoztatási helyzet alakulásában a nemzeti kormányoknak a legnagyobb a felelősségük, és bár az EU lehetőségei korlátozottak például az USA-hoz képest, az Európai Szociális Alap kifizetéseinek az elmúlt időszakban tízmillió kedvezményezettje volt, ezzel pedig 2010-ben kétmillió új munkahely jött létre az Európai Unióban. Az uniós biztos rámutatott, erősíteni kell a közösségi politikát, a kohéziót az EU tagországai között, enélkül ugyanis lehetetlen felszámolni a munkanéküliséget, amelynek tartósan 10% feletti aránya elfogadhatatlan.

Bírálta a kormány gazdaságpolitikáját az „Európa Jövője” vitaesten Mellár Tamás közgazdász. A Központi Statisztikai Hivatal volt elnöke szerint a jövő évi költségvetés alapján 2012-ben nemhogy százezer – ez kellene ahhoz, hogy a kormány célkitűzése teljesüljön – de tízezer munkahely sem jön majd létre Magyarországon. A professzor szerint a kormány által indított közmunkaprogram helyes célkitűzés, de csupán kármentés, amely önmagában nem képes tartósan megoldani a foglalkoztatási gondokat.

Mellár Tamás szerint stratégiai hiba, hogy a kormány a Széll Kálmán terv alapján 88 milliárd forintot készült kivonni a felsőoktatásból. Az egyetemi tanár hangsúlyozta, hogy az oktatási reformokra égető szükség van, de az ilyen mértékű pénzkivonás kifejezetten negatív hatással lehet a gazdaságra. A közgazdász elhúzódó pénzügyi válságra számít szerte a világon, ugyanis szerinte jelenleg nem adottak a feltételek egy olyan jellegű technológiai váltáshoz, amely például a harmincas- vagy a kilencvenes évek eleji recessziónak véget vetett. Magyarországon ráadásul tovább romolhat a helyzet: „a kormány ugyanis nem találta meg a foglalkoztatás növelése felé elindító lépéseket” – összegezte véleményét Mellár Tamás.

Szűcs Tamás, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője bevezetőjében kifejtette, az Európa Jövője sorozat célja, hogy az Európa 2020 stratégia prioritásai mentén bevonjuk a hazai lakosságot, a civil szférát és a médiát Magyarország és Európa szorosan összefüggő jövőjéről való gondolkodási folyamatba.