A nyári szünetet követően újraindult a munka az Európai Parlament képviselői számára augusztus végén. Míg az új évad politikai diskurzusát az euró-övezet - és tágabb értelemben az Európai Unió - válsága dominálta, addig a szakpolitikai dimenzió nagyobb sokszínűséget mutatott: az energiapolitikától az agrárpolitikáig számos területen voltak aktívak a magyar EP-képviselők.

A szocialisták kivétel nélkül az európai integráció mélyítésében látták a válság megoldásának kulcsát. Tabajdi Csaba kiállt az eurókötvények kibocsátása és a szorosabb politikai koordináció mellett, illetve számon kérte az európai uniós intézményeken, hogy miért voltak „szabadságon” augusztusban a krízis alatt. Göncz Kinga azt emelte ki, hogy „Magyarországnak támogatnia kell minden erőfeszítést, amely arra irányul, hogy elmélyüljön a tagállamok közötti gazdasági integráció”. Gurmai Zita a vitában arra hívta fel a figyelmet, hogy az integráció mélyítése és a gazdasági válság kezelése a szolidaritás értékén kell hogy alapuljon. Herczog Edit pedig Európa jövője szempontjából a három „i” fontosságát hangsúlyozta: az innovációt, az ipart és az invesztálást.

Pelczné Gáll Ildikó Tabajdihoz hasonlóan számon kérte az EU vezetőin a nyári „időhúzást”, igaz más felelősöket is talált azért, hogy az adósságválságot lassacskán valóban az euró válságaként lehet emlegetni: a „hitelminősítők felelőtlen magatartását”. Pelczné több felszólalásában is aggódott az euró stabilitásáért és gyorsabb cselekvésre szólította fel a döntéshozókat, illetve a gazdasági kormányzást erősítő hatos csomag kapcsán azt emelte ki, hogy az „98 százalékban” a magyar elnökség érdeme volt.

A magyar európai parlamenti képviselők szakpolitikai munkájának legnagyobb szeptemberi meglepetése a jobbikos Kovács Béla véleménytervezete az energiaipari termékek adózásáról. Független képviselő a legritkább esetben jut csak véleményírási lehetőséghez, Kovács ráadásul még a jobbikos képviselők között is relatíve „újoncnak” számít, hiszen alig több mint egy éve váltotta Balczó Zoltánt Brüsszelben.

A hónap legrangosabb fideszes szakpolitikai eredményét Glattfelder Béla mondhatja magáénak, akinek az EU-Svájc közötti agrárkereskedelemről szóló jelentését elfogadta az EP. Glattfelder jelentésének legfontosabb eredményének azt tartja, hogy a megállapodás jelentősen növelheti a mezőgazdasági exportot Svájcba. Az uniós energia-nagykereskedelmi felügyeleti rendszerről szóló jelentés néppárti felelőse volt Gyürk András, aki nagy sikernek nevezte, hogy immáron határokon átívelő keretek között lehet ellenőrizni a gáz- és az áramkereskedelem folyamatait.

Gurmai Zita az Alkotmányügyi Szakbizottság számára írt véleményt az uniós polgárságról szóló 2010-es jelentéssel kapcsolatban. Gurmai jelentésében több jelentős változtatást is javasol az európai parlamenti választásokkal kapcsolatban. Többek közt felkéri a tagállamokat arra, hogy a regionális választásokon is legyen lehetőségünk más tagállam polgáraként szavazni, ha az adott országban élünk.

A teljes elemzés letölthető innen.