Az új Munka Törvénykönyvének elfogadásával könnyen Magyarország lehet az a hely a kontinensen, ahol a legkevesebben dolgoznak, de a legtöbbet – áll a Policy Solutions közpolitikai háttérelemzésében. A politikai elemző intézet az Európai Unió egyes tagállamainak munkaidő-szabályozását vizsgálta.

A Policy Solutions európai összehasonlító elemzése szerint nem a már amúgy is aktívak további kisajtolása a versenyképesség záloga. A munkaidőre vonatkozó szabályozás néhány főbb elemének európai összehasonlító elemzése alapján ugyanis az aktív, munkavállaló magyarok már az új Munka Törvénykönyve előtti helyzetben is sokat dolgoznak. Nem az a baj tehát a magyar munkaerőpiacon, hogy a munkavállalók nem dolgoznak eleget, hanem, hogy nem dolgoznak elegen és elég hatékonyan.

Az élet- és munkakörülmények javítását vizsgáló alapítvány, az Eurofound adatai szerint a magyar már jelenleg is a harmadik legtöbbet dolgozó nemzet Európában az átlag munkaórákat tekintve: 1848 órát dolgozunk évente. A munkával töltött órák száma csak Romániában és Lengyelországban magasabb, mint Magyarországon. Sokat elárul a kelet-közép-európai munkaidő-szabályozás rugalmasságáról, hogy a volt szocialista országok munkavállalói átlagosan 1829 órát dolgoznak évente, csaknem 150 órával többet, mint a régi, nyugat-európai tagállamok polgárai. Nem feltétlenül az egy főre jutó munkaórák kiemelkedően magas száma jelenti azonban a siker kulcsát. Európa legversenyképesebb országai közül több is – például Németország, Svédország, Dánia – a mezőny második felében foglal helyet. A legsikeresebbnek tartott volt szocialista országokban – Szlovénia, Csehország – sem magasabb az éves munkaórák száma, mint Magyarországon.

A Policy Solutions elemzése kimutatja, hogy a magyarok nem azért vannak Európa élvonalában a munkával töltött idő tekintetében, mert kiemelkedően magas volna a törvényben szabályozott heti maximális óraszám: a heti 40, évi 2080 munkaóra az európai trendeknek megfelelő. Ugyanakkor, ha a jelenlegi évi maximum 200 túlórát az új Munka Törvénykönyv 300-ra fogja emelni, akkor dobogós helyezettek leszünk a kontinensen e tekintetben – mindössze a lettek és a görögök engednek ilyen fokú játékteret a munkaadóknak.

Az Európai Unióban a legtöbb szabadsággal a franciák rendelkeznek (35 nap), de a leghatékonyabb munkaerő-piacú országokban, így Ausztriában, Svédországban, vagy Németországban is több a kezdők szabadnapjainak száma, mint Magyarországon. A hazánkban érvényes 20 nap kizárólag a kelet-európai országokban és Belgiumban van érvényben, az uniós országok túlnyomó többségében több szabadnapot biztosítanak a törvények. Olyan ország pedig nincs is az EU-ban, ahol a magyarnál kevesebb szabadnapot adnának a fiatal munkavállalóknak. A politikai elemző intézet vizsgálata szerint az állami ünnepnapok száma tekintetében is a lista második felében foglal helyet Magyarország. A szombat-vasárnapokon túl mindössze 9 napon pihennünk. Az Európai Unióban 15 országban van több, 6 országban ugyanennyi, 5 országban pedig kevesebb ünnepnap egy évben.

A teljes elemzés letölthető itt.