A magyar európai parlamenti képviselők márciusi politikai munkáját elsősorban a magyarországi alkotmányozás határozta meg, de január után ismét terítékre került a médiatörvény ügye is. A felerősödött magyar belpolitikai viták jól láthatóan gyűrűztek be az Európai Parlamentbe.

A fideszes EP-képviselők közül többen is aktívan részt vettek a magyarországi alkotmányozási folyamatban. Az új alaptörvény egyik fő felelőseként Szájer József magyar belpolitikai mércével is kiemelkedően sokat szerepelt márciusban a médiában, és nemcsak azzal a kommunikációs fogással, hogy iPaden írta az alkotmányt, hanem a tartalmi elemek folyamatos képviseletével is. Szájer saját értékelése szerint „világraszóló vállalkozás” részese volt, és olyan alaptörvényt sikerült alkotnia, amely „egyszerre magyar, európai és 21. századi”. A nagyszabású folyamat olyannyira elvitte ugyanakkor Szájer energiáját, hogy márciusban hivatalosan dokumentált érdemi munkára nem maradt ideje Brüsszelben. Amíg a Fidesz az alkotmányozást védte Brüsszelben, addig Strasbourgban az Európai Parlament elfogadta a magyar médiatörvényt kritizáló állásfoglalását. Az állásfoglalást az európai Zöldek, Liberálisok, Szocialisták és Demokraták, valamint a radikális baloldali pártokat tömörítő frakciók közösen nyújtották be és szavazták meg. Az állásfoglalás indítványozója magyar részről Tabajdi Csaba volt. A dokumentum felszólította a magyar kormányt a sajtószabadság helyreállítására és a médiatörvény visszavonására. A magyar kormányt 2004 óta először kritizálta európai parlamenti állásfoglalás.

Március legnagyobb szakpolitikai eredményét, az Európai Roma Stratégia megalapozásául szolgáló jelentésének elfogadását a fideszes Járóka Lívia mondhatja magáénak. Járóka jelentése nemcsak brüsszeli körökben, hanem a hazai sajtóban is nagy visszhangot kapott, amihez nagyban hozzájárult, hogy a soros magyar elnökség egyik fő prioritásához is kapcsolódik.

„Ma mindannyian japánok vagyunk egy kicsit” – mondta a szocialista Herczog Edit annak apropóján, hogy a hatalmas erejű, márciusi japán földrengés, és az azt követő atomkrízis az EP-ben is a középpontba helyezte az atomenergia kérdését. Áder János érdekes szakpolitikai kezdeményezést tett: a hasonló ipari katasztrófákra való felkészülés jegyében egy európai katasztrófabiztosítási alapot hozna létre évi 4-5 milliárd eurós keretből. A jobbikos Szegedi Csanád élete első állásfoglalási indítványát nyújtotta be a témában egy osztrák szabadságpárti képviselővel közösen. Az indítvány szerint a Duna-Régió Stratégia keretében foglalkozni kellene a régió nukleáris létesítményeinek biztonsági felülvizsgálatával is.

A teljes elemzés letölthető innen.