A lakhatáshoz való jog az egyetlen, alapvető jogokkal kapcsolatos alkotmányváltoztatási kérdés, amelyben egyetértenek az egyes pártok. A négy alkotmányterv összehasonlítása jól mutatja a négy párt radikálisan eltérő elképzeléseit Magyarország jövőjéről – áll a Policy Solutions háttérelemezésében. A politikai elemző intézet a Fidesz-KDNP, az MSZP, az LMP és a Szociális Unió alkotmánykoncepcióit elemezte és hasonlította össze.

A Policy Solutions elemzése alapján a négy alkotmánytervezet közül egyedül a Fideszé viszonyul engesztelhetetlenül kritikusan a hatályban lévő Alkotmányhoz. A kormánypárti tervezet szövegjavaslata kimondja a korábbi dokumentum érvénytelenségét, mivel véleményük szerint az „egy zsarnoki rendszer alapja volt”. Az MSZP és az LMP viszonya 1989-1990-hez gyökeresen más, mint a Fideszé: a két ellenzéki párt fő helyen rögzítené a rendszerváltás jogállami eredményeit. A Szociális Unió preambuluma nem alakít ki viszonyt az utóbbi évszázad fontos fordulópontjaival, de megemlékezik az ezeréves nemzeti kultúráról és a jogállamiságról.

Az állam világnézeti semlegességét az MSZP és az LMP is nyíltan deklarálná, szó szerint beleírná az új alkotmányba. Ezzel szemben a Fidesz szövegjavaslata egyértelműen értéktelített, alapértékei, hivatkozási alapjai a konzervatív megközelítésben gyökereznek. A határon túliakért vállalt felelősség viszont mára a politikai pártok között közös ponttá vált, valamilyen formában mind a négy koncepcióban találkozunk a témával.

A környezetvédelem és a fenntartható fejlődés jelentős felértékelődését mutatja, hogy az 1989-es alkotmányszövegben olvasható „szociális piacgazdaság” meghatározás az LMP és Szili Katalin javaslataiban is „ökoszociális piacgazdasággá” bővült. A fenntarthatósági és társadalmi szempontok a Fidesz és az MSZP javaslatában is hangsúlyosan jelennek meg, azonban a szocialisták nem használnak konkrét megnevezést az általuk preferált gazdasági rendszerre, mindössze körülírják azt.

A négy párt koncepciója alapján látszik, hogy a Fidesz tervezete - figyelembe véve az EU Alapjogi Chartáját - tartalmazza a legalaposabb átalakításokat az alapvető jogok és kötelezettségek tekintetében. Mindössze néhány olyan alapjog van, melyhez a kormánypárt nem nyúl hozzá, ráadásul számos új kötelezettséget is megfogalmaz.

Az élethez való joggal kapcsolatban a legtöbb vitás kérdést a magzat védelme és az ebből következő esetleges abortusztilalom veti fel. E tekintetben - a politikai diskurzust követők számára talán meglepő módon – a Fidesz és az MSZP javaslata lényegében megegyezik. A Fidesz szerint „a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg”, míg az MSZP koncepciójában az szerepel, hogy „az állam köteles védelmet (…) nyújtani a még meg nem született, de emberként fejlődő életnek (…).” Ugyanakkor mindegyik alkotmány-koncepció hallgat a – magyarok körében népszerű - halálbüntetés tiltásáról, holott erről több Magyarország által is aláírt nemzetközi szerződés rendelkezik.

Bár a lakhatáshoz való jog a jelenlegi alkotmányban nem szerepel, mind a négy alkotmány-koncepcióban megjelenik. Az alapvető jogokkal kapcsolatos változtatások közül ez az egyetlen kérdés, melyben egyetértés van a négy párt véleményében. Ugyanakkor hiába szerepel az Európai Unió Alapjogi Chartájában a szexuális orientáció alapján történő megkülönböztetés tilalma, ezt a tilalmat csak Szili Katalin javaslata tartalmazza, a jelenlegi alkotmány és a másik három párt koncepciója nem.

Az Országgyűlés munkájával kapcsolatban a Fidesz koncepciójának legfontosabb változtatása, hogy ha március 31-ig nem fogadják el az ország költségvetését, akkor új választást kell tartani. Ez a kitétel azonban ugyanígy szerepel az LMP programjában is. Az LMP ráadásul feloszlathatóvá tenné az országgyűlést abban az esetben is, ha bizonyos számú alkotmányos mulasztást adott határidőre nem számol fel, illetve ha jelentősen eltér a kormányprogramjától. Összességében mind a Fidesz, mind az LMP a mostaninál több lehetőséget biztosítana arra, hogy a parlament a négyéves ciklusa letelte előtt feloszlatásra kerüljön.

Az Alkotmánybíróság hatáskörei körüli politikai törésvonal erősségét jelzi, hogy az MSZP és az LMP is fő helyen jelezte egyet nem értését az intézmény hatásköreinek csorbításával. Az LMP a hatáskörök visszaállításával nem is elégedne meg, számos új jogkörrel növelné az Alkotmánybíróság hatalmát.

A teljes elemzés letölthető itt.