Míg a magyar sajtóban a médiatörvényről szóló vitájukkal, addig Brüsszelben szakpolitikai munkájukkal taroltak december-januárban a magyar európai parlamenti képviselők. Hat hét alatt ugyanis több „magyar” jelentést és szakbizottsági véleményt fogadott el az Európai Parlament, mint előtte több hónap során. - áll a Policy Solutions havi EP-jelentésében. A politikai elemző és tanácsadó intézet havi elemzésében a 22 magyar európai parlamenti képviselő munkáját – felszólalásait, jogalkotó tevékenységét, médiajelenlétét – vizsgálta.

Az elmúlt időszak európai parlamenti törvényhozási munkája közül kiemelkedik az EU demokrácia-deficitjének csökkentését megcélzó „európai polgári kezdeményezéssel” kapcsolatos jelentés, melyet decemberben fogadtak el a képviselők. A jelentésért a szocialisták részéről Gurmai Zita volt felelős, és az elkészült rapport eddig az egyik legfontosabb - magyar EP-képviselőhöz köthető – munka a 2009-2014-es ciklusban. A másik kiemelkedő jelentéstevőnek, a néppárti Surján Lászlónak több mint egyéves munkáját koronázta végül siker: sok bizonytalanság után elfogadták az EU 2011-es költségvetését, melynek az EP-beli jelentéstevői feladatát ő látta el.

A fideszes Gál Kinga szintén eredményes időszakot tudhat maga mögött: előbb az alapvető jogok helyzetéről, majd a demokrácia- és az emberi jogok terjesztésének pénzügyi eszközéről szóló jelentése kapott széleskörű támogatást. Járóka Lívia pedig az EP egyetlen roma származású képviselőjeként kapta meg az Európai Roma Stratégiáról szóló jelentés kidolgozását.

December végétől az EP képviselői a szakmai munka mellett erőteljesen kivették részüket a magyar belpolitikai harcok európai szintű csatáiban is. A magyar EU-elnökség vitájában Kósa Ádám védte meg jelnyelven tartott felszólalásában a magyar kormányt, kijelentve, hogy „politikai boszorkányüldözésről” van szó a médiatörvény ügyében, és a Fidesz számtalanszor bizonyította, hogy "közös európai értékek mentén és a sajtószabadság érdekében dolgozik". A magyar miniszterelnök strasbourgi expozéja után a szocialista Tabajdi Csaba is szót kért, és kifejtette, hogy az Unió „a magyar kormányért haragszik, nem ellene”, de több tagállamban Orbán Viktor "antidemokratikus lépéseit, gazdasági populizmusát, a médiatörvényt, a szélsőjobbal szembeni megengedő magatartását az európai uniós értékrenddel ellentétesnek ítélik meg". Az MDF-es Bokros Lajos – aki alatt január hónapban igencsak billegett a képviselői szék, mivel pártájának új elnöksége megpróbálta visszahívni posztjáról - az Európai Konzervatívok és Reformisták képviselőcsoport nevében kritizálta a magyar kormányt, felhívva a figyelmet arra, hogy az" otthon kialakuló káosz és diplomáciai romhalmaz elvonja a kormány és az európai közvélemény figyelmét Európáról".

Azonban nemcsak viták, hanem konszenzusos témák is jellemezték a magyar képviselők politikai munkáját: ilyen volt a magyar EU-elnökség prioritásai között is szereplő Duna-stratégia ügye. A szocialista Tabajdi Csaba és a fideszes Glattfelder Béla is egy platformra került: mindkét magyar agrárszakértő az Európai Unió tyúkketrecek megnagyobbítására vonatkozó javaslatát kritizálta élesen, kiemelve, hogy a tyúkok „jóléte” munkahelyek ezreit veszélyezteti.

Az EP-képviselők december-januári munkájáról szóló teljes elemzés elolvasható itt.