A Policy Solutions és a Medián közös kutatása szerint egy hónappal Magyarország uniós elnökségének kezdete előtt többségben vannak azok, akik nem tudják, hogy 2011. január 1-től hazánk lesz az EU soros elnöke. A megkérdezettek mindössze 45 százaléka tudta „fejből” megmondani, hogy a következő fél évben Magyarország lesz az EU élén.

A soros elnöki pozíciót már betöltött kelet-közép-európai országokkal összehasonlítva a magyar lakosság tájékozottsága gyengének számít. Mind a 2008 első felében lezajlott szlovén, mind a 2009 első félévi cseh soros elnökség előtt jóval többen tudtak arról (85, illetve 69 százalék), hogy országuk ezt a szerepet fogja betölteni, mint ahányan Magyarországon eddig hallottak erről.

A mérsékelt tájékozottság ellenére a válaszadók döntő többsége (76 százaléka) fontosnak tartja, hogy hat hónapra Magyarország lesz az EU élén. Az LMP-szavazók tartják ezt a legfontosabbnak (86 százalék), de jól mutatja az ebben meglévő konszenzust, hogy még az EU-val szemben legkritikusabb Jobbik-tábor 75 százaléka szerint is jelentős esemény lesz a következő hat hónap az ország számára.

Megoszlanak ugyanakkor a vélemények arról, hogy az uniós elnökség miként fogja befolyásolni Magyarország megítélését. A teljes népesség 51 százaléka bizakodó, ez azonban elsősorban a Fidesz-tábor optimizmusának köszönhető. Mindhárom ellenzéki párt szavazói között többségben vannak azok, akik szerint Magyarország megítélése nem változik vagy romlik az uniós elnökségnek köszönhetően. Míg a Fidesz-szavazók csaknem kétharmada azt gondolja, hogy az ország tekintélye nőni fog külföldön, addig a szocialista és LMP-s támogatók esetében csak egyharmad körüli (33, illetve 36 százalék) ez az arány, sőt a jobbikosoknak is csak 43 százaléka bízik a jó teljesítményben.

A Policy Solutions és a Medián kutatása kiemeli: hat évvel a belépés után Magyarország uniós tagságának támogatottsága továbbra is egyértelmű. Egy a tagság „megerősítéséről” szóló népszavazáson 69 százalék ma is a bentmaradás mellett szavazna. Minden parlamenti párt szavazótáborában számottevő mennyiségben találhatók ugyanakkor EU-szkeptikus szavazók. Még az uniós tagságot leginkább támogató LMP- és MSZP-szimpatizánsok közül is csaknem minden ötödik nemmel szavazna egy új népszavazáson. Nem egyértelmű ugyanakkor, hogy az EU-ellenesség előtérbe helyezése hozna-e új szavazókat a leginkább EU-szkeptikus pártnak, a Jobbiknak. Bár a jobbikosok között találhatjuk arányában a legtöbb szkeptikus szavazót, de még a radikális párt táborában is többségben (58 százalék) vannak Magyarország EU-tagságának hívei.

Az egyes társadalmi csoportokat vizsgálva látható, hogy a mezőgazdaságban dolgozók uniós tagságunk legnagyobb ellenzői: mindössze 58 százalékuk szavazna most a tagság fenntartása mellett. A diákok körében a legnagyobb viszont az optimizmus: 83 százalékuk támogatja Magyarország európai uniós tagságát.

A legtöbb társadalmi rétegben erősödő EU-szkepticizmust magyarázhatja, hogy a válaszadók jelentős része úgy véli, Magyarország nem tudja megfelelően érvényesíteni érdekeit, nincs érdemi befolyása az Európai Unióban hozott döntésekre. Szintén a kiszolgáltatottság érzésének hipotézisét igazolja, hogy markáns az a vélemény, miszerint az Európai Unió rákényszeríti nézeteit Magyarországra (100-as skálán 64 pont). Ráadásul ma már az a meggyőződés is gyengébb, hogy az EU új munkalehetőségeket teremt (48 pont) és általánosságban javítja a magyarok életszínvonalát (43 pont), azaz a magyarok igen kis mértékben tapasztalják a mindennapokban az uniós tagság materiális hasznát.

A Policy Solutions és a Medián közös közvélemény-kutatása 2010. november 12-16. között készült 1200 fő személyes megkérdezésével. A minta tükrözi a magyarországi szavazókorú lakosság település, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±2-5 százalék.

A teljes elemzés itt tekinthető meg.