A Policy Solutions legfrissebb elemzésében Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár 2006 és 2010 között elhangzott felsőoktatási témájú parlamenti felszólalásait vetette össze a múlt héten közzé tett előzetes felsőoktatási törvénykoncepcióval, arra keresve a választ, hogy mennyire konzisztens a Fidesz-KDNP politikája kormányon és ellenzékben.

A Policy Solutions elemzése szerint Hoffman Rózsa az elmúlt ciklusban tizenegy jelentősebb felsőoktatási kérdésben fogalmazta meg véleményét, melyek közül négy témában következetes maradt a Fidesz-KDNP ellenzéki magatartásához, hét témában azonban egyelőre nem látszik, hogy azt a politikát folytatná Hoffmann Rózsa kormányon, mint amit 2006 és 2010 között képviselt.

Az egyik legjelentősebb politikai álláspont-változás az emelt szintű érettségi ügyében figyelhető meg. A Minisztérium felsőoktatási törvényjavaslata nemhogy gyengítené az emelt szintű érettségi szerepét, amelyről 2009-ben még Hoffmann Rózsa úgy nyilatkozott, hogy „a mi országunk, nagyon helytelenül, azt a formát választotta, ahol csak két tantárgyból kell emelt szintű vizsgát tenni”, hanem egyenesen az egyetemi felvételi előfeltételévé teszi azt.

Ugyancsak ellentmondásosak a kormány hallgatói létszámmal kapcsolatos elképzelései. A kormány tervezete elméletben a létszámnövelést támogatja, mindez azonban ellentétben áll a költségvetéssel, amely szerint viszont csökkenteni kellene a támogatott hallgatók létszámát. A kommunikációs és a valós cél közti ellentmondást igazolja a felsőoktatás finanszírozásának átalakítása is, ugyanis a fejkvóta jelentőségének csökkentésével az intézmények nem lesznek érdekeltek abban, hogy újabb hallgatókat vegyenek fel.

Klasszikus ellenzéki retorika a főiskolai-egyetemi oktatók alacsony fizetésének emlegetése, annak a mindenkori kormány hibájaként való beállítása. Ezzel Hoffmann Rózsa is élt az elmúlt ciklusban, aki a 2008-as költségvetés vitájában kevesellte az oktatók fizetését, mondván, az alacsony bérezés a megélhetésüket fenyegeti. A Fidesz-KDNP azonban kormányon már nem tartja olyan fontosnak – vagy legalábbis sürgősnek – azt, hogy változtasson ezen a helyzeten: a Nemzeti Erőforrás Minisztérium honlapján megosztott koncepcióban az oktatói fizetésekről egyetlen szó sem esik. Ugyancsak nem esik szó a koncepcióban a hátrányos szociális helyzetért járó többletpontok egyébként komoly társadalmi vitát kiváltó rendszerének újragondolásáról sem, holott Hoffmann Rózsa 2007-ben ennek felülvizsgálatára tett javaslatot.

A Policy Solutions elemzésében rámutat, hogy több más kérdésben viszont tartják magukat a kormánypártok az ellenzéki politikájukhoz. A tandíj kapcsán a Fidesz évek óta konzisztens álláspontot képvisel: korábbi évek heves ellenzésével összhangban a most beterjesztett javaslatban sem szerepel semmiféle hallgatói hozzájárulás az oktatás költségeihez.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár még ellenzéki képviselőként 2006 és 2010 között gyakori kritikával illette a bolognai folyamatra való átállást is. A javaslat nem támogató, de ugyanakkor nem is egyértelmű a bolognai rendszer jövőjével kapcsolatban, melyről azt írja, hogy „a 2006-ban általános érvénnyel bevezetett többciklusú felsőoktatási rendszer felülvizsgálandó”.

A KDNP képviselőnője az előző ciklusban szintén sokszor sérelmezte a felsőoktatásba bevezetett „piaci szemléletet”. Az ellenzékben elhangzott mondatokkal megegyező nézőpont jelenik meg az új felsőoktatási törvényjavaslat tervezetében, amely a felsőoktatást közszolgáltatásként definiálja. A kormány tervei szerint jelentősen átalakítja a főiskolák és egyetemek finanszírozását, abban a szellemben, hogy a „kevésbé divatos, de a gazdaság vagy a kultúra szempontjából fontos szakok” is jól járjanak.

A teljes elemzést letölthető itt.