A legaktívabb törvénykezdeményezők a nemzetgazdasági és a nemzeti fejlesztési miniszter, valamint Dr. Vas Imre fideszes képviselő voltak. Mára végletessé vált a jogalkotási polarizáció: 2015-ben egyetlen tisztán ellenzéki kezdeményezésű törvényt sem fogadott el a Parlament. A normál eljárástól csak kivételes esetekben, összesen 24 alkalommal tért el az Országgyűlés, ám ezek rendszerint politikailag fajsúlyos ügyek voltak. Házszabálytól való eltéréssel az átlagosnál kétszer, kivételesen sürgős eljárásban pedig hatszor gyorsabban vitt át a fideszes többség politikailag fontos törvényeket, két esetben mindössze egyetlen nap alatt.

Nem vett vissza a törvénygyár a 2010-2014 közötti felfokozott tempóból 2015-ben sem. A harmadik Orbán-kormány első teljes évében összesen 230 törvényt fogadott el a magyar Országgyűlés, ami nem kevesebb a 2011-es (214 törvény) vagy a 2012-es (228 törvény) „fülkeforradalmi” évek mennyiségénél.

A két legaktívabb törvénykezdeményező 2015-ben a nemzetgazdasági, illetve a nemzeti fejlesztési miniszterek voltak: Varga Mihály 33, Soltész Miklós 32 törvényt nyújtott be, melyek az összes törvény 14-14%-át adták. Egy törvény elfogadására a benyújtástól számítva átlagosan 35 napra – a nemzetközi szerződéseket is számolva 33 napra – volt szüksége az Országgyűlésnek 2015-ben. A legkevesebb időt az egyéni indítványok elfogadása igényelte 2015-ben: ezekre 30 nap kellett, 5 nappal kevesebb, mint amennyit egy átlagos kormányzati előterjesztés igényelt.

Az egyéni képviselői indítványokon legtöbbször Dr. Vas Imre nevével találkozhatunk, aki 13 előterjesztéshez járult hozzá. Aktív törvénykezdeményezőnek számít a számok tükrében Bánki Erik 11, valamint Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke 9 benyújtott javaslattal. Tuzson Bence, aki 2015-ben a Fidesz szóvivője volt, majd októbertől a Miniszterelnöki Kabinetiroda kommunikációs államtitkára, összesen 8 alkalommal, a Fidesz egyik alelnökének 2015-ben megválasztott Németh Szilárd pedig 7 esetben kezdeményezett törvényt.

A legaktívabb egyéni képviselők között kivétel nélkül kormánypárti politikusokat találunk, ennek oka pedig igen prózai: mára teljesen megszűnt a kormány-ellenzék együttműködés a törvényhozásban. 2015-ben egyetlen tisztán ellenzéki kezdeményezésű törvényt sem fogadott el a Parlament. Továbbá a 230 elfogadott előterjesztés között is csupán kettő „vegyes” jogszabályt találunk, melyek benyújtásában nem kormánypárti politikusok is részt vettek. Közülük az egyik egy ötpárti javaslat, amely az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvényt módosítja. A kormánypártok képviselői mellett az MSZP-s Bárándy Gergely, a jobbikos Lukács László György, valamint az LMP részéről Schmuck Erzsébet kézjegyével került benyújtásra. A másik jogszabálynál öt fideszes képviselő mellé az MSZP és a Jobbik egy-egy törvényhozója – Lukács Zoltán, illetve Hegedűs Lórántné – csatlakozott előterjesztőként, ez a törvény pedig a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról szólt. Ezek alapján kijelenthető, hogy ellenzékből nincs törvény: a törvényhozás 2015-ben is a közel kétharmados többségben lévő Fidesz-KDNP kormánypártok monopóliuma volt.

Bár a normál eljárástól csak kivételes esetekben, összesen 24 alkalommal tért el az Országgyűlés 2015-ben, a kitüntetett tárgyalási módok között találjuk a politikailag fajsúlyos ügyeket. A határozati házszabályi rendelkezésektől való eltéréssel 14 törvényt tárgyaltak tavaly, és ezeket átlagosan két és fél hét alatt, vagyis az átlagoshoz mérve közel feleannyi idő alatt szavazták meg a képviselők. Ilyen eljárásban vitték keresztül a brókerbotrányra adott válaszul a kárrendezést és a pénzügyi szektort érintő előterjesztéseket, de a budapesti vizes VB létesítményfejlesztéséről szóló törvényt is ebben a formában fogadták el. Novemberben házszabálytól való eltéréssel szavazták meg azt a törvényt is, amely kötelezte a kormányt, hogy az EU bíróságánál eljárást kezdeményezzen a bevándorlók kötelező kvóták szerinti szétosztásáról szóló uniós jogszabály megsemmisítéséért.

Ha igazán gyorsan kellett jogszabályt elfogadni, akkor a kivételesen sürgős eljáráshoz fordult az Országgyűlés. Nyolc ilyen eljárásban elfogadott törvényt hozott 2015-ben, ezeket átlagosan kevesebb mint hat nap alatt szavazták meg, azaz hatszor gyorsabban, mint a normál eljárásban tárgyalt előterjesztéseket. Az itt tárgyalt jogszabályok között olyan jelentős törvénymódosításokat találunk, mint a reklámadó módosítása, a nyilvánosságot korlátozó Infotörvény módosítása, valamint az ideiglenes határzár és a tömeges bevándorlás kezeléséről hozott törvények. Ebben az eljárásban került tárgyalásra és elfogadásra a NAV átalakításával, gazdálkodásával foglalkozó módosító javaslat, valamint az a törvénymódosítás is, amely a lakóingatlanok áfáját 27%-ról 5%-ra mérsékeli 2016-tól. Két utóbbi törvény a rohamtempójú törvényhozás példája, ugyanis mindkettőt rekordsebességgel, egyetlen nap alatt fogadta el a Parlament.

A kutatást a Nyílt Társadalom Alapítvány támogatta.