A Policy Solutions kiemelt feladatának tekinti, hogy minél pontosabb képet adjon a magyar társadalom értékrendjéről. Erre a tudásra azért is szükség van a magyar közéletben, mert régóta igaz, hogy az egyes pártokra aggatott ideológiai jelzők nem feltétlenül fedik az általuk képviselt közpolitikák tartalmát, és a szavazók önmeghatározása sincs mindig átfedésben azzal, amilyen értékeket valójában helyesnek tartanak. Ezért vállalkoztunk arra 2018 után 2022-ben ismét, hogy nem aszerint soroljuk be a magyarokat különböző értékkategóriákba, ahogy ők jellemzik magukat, hanem az alapján, amilyen válaszokat alapvető értékrendbeli kérdésekre adnak.

Kutatásunkban egy 28 kérdésből álló „politikai iránytűvel” mértük fel, hogy a különböző világnézeteknek milyen bázisa van a magyar társadalomban. A kérdéseink a politikai viták visszatérő témáit érintették, melyek alapvető erkölcsi problémákat, társadalom és gazdaságszervezési dilemmákat feszegetnek. A gazdasági kérdések magukba foglalták a piacgazdasághoz, az adózáshoz, az állam szerepéhez, a munka világához és a gazdasági egyenlőtlenségekhez való viszonyt, míg a társadalmi kérdések főként a családhoz, a kisebbségekhez, a tekintélyhez, az állam és az egyén kapcsolatához, a szabadságjogokhoz való viszonyulást érintették. A kérdések fele a gazdaságpolitikát, míg a másik fele a társadalompolitikát fedte le. A válaszok alapján el tudtuk helyezni a magyarokat egy gazdasági bal–jobb, valamint egy társadalmi progresszív–konzervatív tengelyen. A két dimenziót kombinálva pedig bemutatjuk, hogy milyen komplex értékrend-csoportokba sorolhatók be a magyarok, és mekkora a súlya az egyes csoportoknak. A tanulmány elkészítéséhez köszönjük a Friedrich-Ebert-Stiftung támogatását.

A "Magyarország értéktérképe 2022" tanulmány letölthető innen.

Szerzők: Bíró-Nagy András - Szászi Áron - Varga Attila