E tanulmány célja bemutatni, hogy miként látja a magyar társadalom az ország helyét a világban, és hogyan vélekedik kulcsfontosságú nemzetközi ügyekről, konfliktusokról és szereplőkről. Megkérdeztük a válaszadókat arról, hogy szerintük milyen céloknak kellene meghatározni a magyar külpolitikát, valamint hogy melyik országokkal kellene Magyarországnak szorosan együttműködnie. Vizsgáltuk a világ vezető politikusainak és közéleti szereplőinek magyarországi ismertségét és népszerűségét, valamint részletesen elemeztük az USA és Kína megítélését. A magyar NATO-tagság 25. évfordulója alkalmából külön fejezetben mutattuk be, hogy miként ítéli meg a magyar társadalom hazánk helyét e védelmi szövetségben. A 2023 őszén ismét kiújult izraeli–palesztin konfliktus hazai megítélését szintén önálló kérdésblokkban vizsgáltuk. 2024-es kiadványunkban is kiemelt figyelmet szenteltünk az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos attitűdök feltérképezésére. A kutatásunk résztvevőit megkérdeztük Ukrajna EU-s és magyar támogatásáról, az Oroszország elleni szankciókról és a háború várható kimeneteléről.

"A világ magyar szemmel - Külpolitikai attitűdök Magyarországon 2024-ben" innen letölthető. 

Főbb eredmények: 

- A magyarok többsége szerint az ország helye nyugaton van, de a kormánypártiak körében visszaesett a nyugati orientáció támogatottsága. 

- Ausztriát látják a magyarok a legfontosabb partnernek, 2024-ben Ukrajna került a lista végére. 

- Már nagyobb fenyegetésként tekint a magyar társadalom Ukrajnára, mint Oroszországra. 

- 25 év után: a magyarok háromnegyede támogatja az ország NATO-tagságát. A magyarok nagy többsége egyetért Svédország NATO-csatlakozásával és elvárja a NATO-n belüli védelmi garanciák betartását. 

- Ukrajna támogatása: már csak a humanitárius segítségnyújtásnak van támogatottsága, a pénzügyi és a katonai támogatást is ellenzi a magyarok többsége. Tovább romlott az ukrán menekültekhez való hozzáállás. 

- Az elmúlt egy évben csökkent a magyar társadalom által érzékelt háborús veszély. 

- Ugyanannyian vélik úgy, hogy visszafele sültek el az uniós szankciók Oroszország ellen, mint akik szerint mindkét félnek egyformán ártottak a szankciók. A kormánypártiak inkább további orosz hadi sikerekre, az ellenzékiek a frontvonalak befagyására számítanak. 

- Enyhe romlás a magyarok USA-képében, de még mindig katonai és politikai világhatalomnak tartják. 

- Erősödött Kína nagyhatalmi imázsa a magyarok szemében, de sokan tartják agresszívnek és elnyomónak. 

- Izraeli-palesztin konfliktus: jogosnak, de aránytalanul nagymértékűnek tartják a magyarok az izraeli válaszcsapásokat.

- Vlagyimir Putyin, Ferenc pápa és Donald Trump a legismertebb külföldi közszereplők, de Ursula von der Leyen ismertsége nőtt a legtöbbet egy év alatt. Ferenc pápa a legnépszerűbb, Zelenszkij már olyan népszerűtlen, mint Putyin.

"A világ magyar szemmel - Külpolitikai attitűdök Magyarországon 2024-ben" innen letölthető. 

Szerzők: Bíró-Nagy András - Molnár Kristóf - Szászi Áron - Varga Attila