Januári média-megjelenéseinkben az év első hónapjának két legfontosabb politikai témájáról, a médiatörvényről és az alkotmányozási folyamatról nyilatkoztunk.

A Policy Solutions 2011 januárjában is minden héten jelentkezett a legfontosabb magyar belpolitikai eseményeket és tendenciákat feldolgozó angol nyelvű elemzésével, a Hungarian Politics In-Depth kiadványaival.

A Policy Solutions 2010 decemberében is minden héten jelentkezett a legfontosabb magyar belpolitikai eseményeket és tendenciákat feldolgozó angol nyelvű elemzésével, a Hungarian Politics In-Depth kiadványaival.

Decemberben a Policy Solutions elsősorban az EU-elnökséggel kapcsolatos kutatásaival jelent meg a médiában.

Az Orbán-kormány féléves kormányzása után a Jobbiknak a „politikusbűnözés” elleni küzdelem terén maradt a legtöbb kommunikációs mozgástere. Elemzésünkben azt mutatjuk be, hogy melyek azok az ügyek, amelyek megvalósításával a Fidesz kifogta a szelet a Jobbik vitorlájából, és melyek azok, amelyek megmaradtak a radikális jobboldali pártnak.

Feltehetően nem a népszerűség-hajhászás vezérelte az Orbán- és a Bajnai-kormányt a 2011-es magyar EU-elnökség prioritásainak kiválasztásakor, elképzeléseik nagyrészt mégis találkoznak a lakosság érdeklődésével – derül ki a Policy Solutions és a Medián közös kutatásából.

A Policy Solutions és a Medián közös kutatása szerint a magyar lakosság körében a fideszes Áder János és a jobbikos Morvai Krisztina a két legismertebb európai parlamenti képviselő. A két politikust a válaszadók 12 százaléka nevezte meg „fejből”. A szakmai munkában legaktívabb EP-képviselőket viszont nem ismerik a magyarok.

A Policy Solutions és a Medián közös kutatása szerint egy hónappal Magyarország uniós elnökségének kezdete előtt többségben vannak azok, akik nem tudják, hogy 2011. január 1-től hazánk lesz az EU soros elnöke. A megkérdezettek mindössze 45 százaléka tudta „fejből” megmondani, hogy a következő fél évben Magyarország lesz az EU élén.

Novemberben a magyar EP-képviselők közül többen is belevetették magukat a magyar belpolitika két meghatározó témájának, a magánynyugdíj-pénztáraknak és az új „médiaalkotmánynak” a vitájába.

Orbán lépése a Fidesz korábbi álláspontjainak és tetteinek ismeretében nem volt váratlan, ugyanakkor mégsem elvi-ideológiai, hanem sokkal inkább fiskális-taktikai szempontok motiválták a pénztárak felszámolására, a nyugdíjrendszer gyökeres átalakítására irányuló döntését.